Malota László: Új korszak: lehetőség, kihívások

Siker a hivatásban.

- Nemcsak Magyarországon hanem Franciaországban, Ukrajnában, Lengyelországban is magas állami kitüntetésekben részesült. Milyen tevékenységéért, munkákért adományozták ezeket önnek? Melyikre a legbüszkébb?

- A Terror Háza Múzeum főigazgatójaként azon dolgozom, hogy a XX. század ellopott, monopolizált, ismeretlen történelme végre mindenki számára elérhető legyen. A magas szintű állami elismeréseket ezen a területen végzett nemzetközi munkámért kaptam.

- Honnan indult ez a sikeres karrier, ez a komoly történelmi munka?

- Kisgyerekként tudatosan készültem a pályára. Pontosan emlékszem, hogy 12 évesen határozottan kijelentettem: történész szeretnék lenni. Édesapám gyermekorvos, természetesen jobban örült volna, ha én is a gyógyítást választottam volna hivatásomnak.

- Milyen könyveket olvasott legszívesebben gyerekként, fiatal korában?

- A legnagyobb kedvencem: Szabó Magda. Könyvei egész életemet végigkísérik. Nagyformátumú író. Gyerekként nem tudtam letenni ifjúsági regényit, például a Születésnapot, az Abigélt, Mondják meg Zsófikának. Nagyon szerettem az indiántörténeteket, Kari May-t, Coopert, és Dumas könyveit. Mindet elolvastam, volt, amelyiket többször is.

- Egy logikusan, írásaiban objektíven gondolkozó, az összefüggéseket átlátó ember, hogyan bukhatott meg az érettségin matematikából?

- Puskáztam. A többiek megúszták. Én nem. A buktatás azonban kijózanított: összeszedtem magam, de nem lettem matematika professzor.

- 1978-1996 között szellemi szabadfoglalkozású volt. Milyen szellemi tevékenységeket végzett ezalatt?

- Mindig nagyon fontos volt a függetlenségem, a szabadságom, ezért nem akartam a pártállam idején elhelyezkedni. Szabadfoglalkozású voltam: iparvállalatoknál vállaltam műszaki tolmácsolást.

- Négy éven keresztül volt Orbán Viktor főtanácsadója. Mennyire fogadják el egy nő véleményétilyen magas beosztású férfiak körében?

- Már a kérdés is sértő, egy macsó világképet tükröz. Szerintem vagy jól dolgozik valaki vagy nem. Nagy baj, ha valaki munkáját a nemisége határozza meg. A teljesítmény számít. A kollégáim szerint maximalista vagyok. Sokszor elfogadták a véleményem. Ha nem tették, akkor sem azért, mert nőként mondtam. Egyenrangú félnek tekintettük egymást.

- Fontosnak tartja, hogy a múlt jelentős személyiségeit a mai kor embere is megismerhesse? Ha három történelmi személyt kellene kiemelni, akkor kik lennének azok, akik ön szerint a leginkább meghatározták a múlt századot?

- Lenin, Hitler, János Pál pápa. Hadd mondjak még valakit, pontosabban valakiket: a pesti srácok. 1956-ban lyukat ütöttek a nagy Szovjetunió pajzsán.

- Ki az a vezető a huszadik században, akinek az életét a legpéldamutatóbbnak véli? Akinek a tevékenysége jó irányba terelte Európát?

- Ronald Reagan. Megnyerte a harmadik világháborút. Neki is köszönhetjük, hogy mi magyarok újra szabadságban, demokráciában élhetünk. Esélyt kaptunk. Nincs ennél fontosabb.

- Ki az a nő, akit a legsikeresebbnek tart a huszadik században?

- Sok sikeres nő volt. A huszadik századnak a nők az igazi nyertesei. A mai nő minden tekintetben egyenjogú a férfival, minden terület nyitva áll előtte. Én most mégis egy olyan nő példájára szeretném felhívni a figyelmet, akit az élet nem kímélt meg a tragikus fordulatoktól sem, de aki Magyarország első női parlamenti képviselőjeként a közélet minden területén helyt állt, miközben emberségből, szolidaritásból és mély humanizmusából is erőt meríthetünk. Slachta Margitról beszélek, aki mindkét totális diktatúrával bátran szembeszállt. Igazi hős volt.

- Melyik században élt volna legszívesebben?

- Szeretem ezt a kort, amiben élek.

- Könyveiben a huszadik század fontos eseményeit idézi fel? Mit tart a huszadik század legfontosabb, legtörténelemformálóbb eseményének?

- 1956-ot. Világtörténelmet írtunk. Bebizonyítottuk, hogy nincsenek kis népek. És ha kell, küzdünk azért, ami igazán fontos. Megmaradásunkért, szabadságunkért.

- Milyennek képzeli el a 21. századot?

- Új korszak, új lehetőség, új kihívások. A régi modellek megbuktak. Vége a közgazdászok mindenhatóságának. Optimista vagyok. Ebből a globális válságból is győztesként kerülünk ki. Vissza kell térni a gyökereinkhez. Látja, ezért nélkülözhetetlen a történelem. Értéket őriz, zsinórmértéket, kapaszkodókat és példaképeket ad.

- Elkerülhetetlenek találja a világháborúkat?

- A háborúkat, igen. A globális háborút remélem, el tudjuk kerülni.

- Mennyire tulajdonít fontos szerepet a nőknek a történelem vezéregyéniségeinek életében? Ki az akit talán a leginkább befolyásolt a felesége, esetleg a szeretője? Volt-e olyan nő, aki miatt háborút kezdeményezett a férje?

- A történelem tele van ilyen nőalakokkal. Szeretjük a mítoszokat és a legendákat. XV. Lajos nem tudott ellenállni a női nemnek. Madame de Pompadour erős hatást gyakorolt politikai döntéseire. Ma már nem ilyen szerepkörben kell a nőket elképzelnünk. Női miniszterelnökök, pártvezetők, bankelnökök, miniszterek sora saját jogon alakítja a politikát.

- Napóleon szerint a történelmet mindig a győztesek írják. Igaznak véli ezt az elgondolást?

- Abszolút. Nézze meg a szocialista történetírásunkat, vagy a németek máig számomra érthetetlen kollektív bűntudatát. Azon dolgozom, hogy ez ne így legyen. Tartottunk is egy nemzetközi konferenciát Vesztesnek lenni címmel. Egészen más perspektívát adott a második világháborúról és annak következményeiről.

- A Terror Házának-aminek a kezdetektől fogva a főigazgatója - létrehozásában jelentős szerepet vállalt. Sokan úgy vélték akkor, hogy korai még ilyen fokon szembenézni az elmúlt évek diktatúráival. Miben érzi leginkább a fontosságát ennek a múzeumnak? Európában van-e hasonló múzeum?

- Európában és talán világszinten is először fogalmaztuk meg, hogy a 20. század két totális diktatúrája egyformán emberellenes volt.
Amikor megnyitottuk a Terror Háza Múzeumot rengeteg méltatlan támadás ért, de tudtam az okát: a 20. század elmesélése mindig baloldali monopólium volt. Ennek vége lett 2002-ben. A megnyitóra, majd az elmúlt 9 évben több mint 3 millióan jöttek el. Látja, érdemes volt, ezért szeretném majdnem tíz év után a Terror Háza Múzeumot is megújítatni, és ha lehet kibővíteni. Hangsúlyozom csak hasonló múzeumokat tudok megnevezni - a mi múzeumunk egyedülálló -: Bonnban Haus der Geschichte der Bundesrepublik Deutschland Varsói Felkelés Múzeuma, illetve a rigai Megszállási Múzeum. Említhetem még Szlovéniában a Nemzeti Megbékélési Intézetet és Kazahsztánban Alzhirt, valamint Oroszországban Perm-36 - egykori gulag lágert.
2007 óta tagja vagyok annak a testületnek, amely Brüsszelben az Európai Történelem Házát fogja megalkotni. Azt hiszem, annak az intézménynek is óriási jelentősége lesz az identitástudat megélésében.

A Terror Háza Múzeumnak fontos szerepe van abban, hogy a múlt terheinek egy részét múzeumba tudjuk zárni, és ne kelljen magunkkal cipelnünk az új évszázadba.

- Azon kívül, hogy megpróbál méltányosnak lenni a múlt szereplőivel mit tart a legfontosabb célkitűzéseinek egy könyv megírása közben?

- Válaszul Orwellt idézném: „Az igazság akkor is létezik, ha tagadják.˝

- Melyik korszakot tartja a legszebbnek a magyarság történetében?

- A rendszerváltoztatást. Az oly régóta áhított szabadságért és nemzeti függetlenségért.

- Külföldön, nemcsak Európában, hanem Amerikában is népszerűek a könyvei, olyannyira, hogy a Nixon emlékiratokban is említés tesznek önről, s mint ismeretes az amerikai történelem egy neuralgikus kérdésében az ön kutatásai a leginkább irányadóak. Mi ez a kérdés?

- Az Alger Hiss ügyre gondol: 1948-ban az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság (HUAC) előtt Whitakker Chambers, egykori amerikai kommunista (szovjet) ügynök azzal vádolta meg Alger Hiss-t, az USA külügyminisztériumának magas rangú tisztviselőjét, hogy Hiss a szovjetek számára végez hírszerző- és más titkos tevékenységet. Alger Hiss-t ennek alapján perbe fogták, és 1950-ben hamis tanúzásért 5 évre ítélték. Alger Hiss az egyik emblematikus képviselője volt a baloldali amerikai értelmiséginek, akit a ´30-as években szerveztek be a szovjetek. A Hiss-ügy évtizedekig megosztotta az USA közvéleményét, ma már a keleti blokk archívumainak megnyitását követően csak kevesen vonják kétségbe hazaárulását és kémtevékenységét. Amikor erről Amerikában elsőként beszéltem, nem véletlen, hogy tele volt - bocsánat, úgyis mondhatnám, hogy dugig - az előadóterem. Fiatal történészként nagyon jó érzés volt.

- Életének melyik időszakát tartja a legsikeresebbnek?

- Amikor megszülettek a gyerekeim.

- A kedvenc időtöltései közé tartozik az operahallgatás? Mióta rajong az operáért? Kit tart nagyobb énekesnek Carusot vagy Pavarottit?

- Igen, szívesen megyek operába. Mindkettőt nagyra tartom. Wagner operáit nagyon szeretem, de érdeklődve várom Verdi: Simon Boccanegra színre vitelét is az Operaházban.

- A gyerekei csak a születésnapján hajlandók elkísérni az Operába. Mit gondol miért nem rajonganak a mostani fiatalok az operáért? Miért nem találják meg benne az értékeket?

- Sokan azt mondják: ez eldől kiskorban. Vagy megszeretjük, vagy megtanuljuk értékelni, de soha nem áll hozzánk közel. Én gyerekként untam, felnőttként viszont lenyűgöz az „összművészet˝.

Malota László

Sikebes nők 201l/november

Vissza

Szakma | Közélet | Galéria | Fórum | Vendégkönyv | Levélírás | Fejlesztette: CENTER.HU Kft.