Diákok kérdeznek, nagyszülők mesélnek

Beszélgetés Schmidt Máriával, a szeptemberben kezdődő Emlékpontok elnevezésű projekt szakmai vezetőjével

Kinek az ötlete volt egy ilyen nagyszabású oral history gyűjtemény létrehozása?

Ön is tudja, gyakran nem az ötlet a lényegi elem, hanem a megvalósítás és a pénzügyi források felkutatása. A Terror Háza Múzeum történészei a kezdetek óta készítenek „oral history˝ interjúkat, több mint ezer ilyen felvételt őrzünk digitális archívumunkban. Kollégámmal, Tallai Gáborral arra kerestünk megoldást, miképp lehet a középiskolai oktatás keretén belül alkalmazni a történeti interjúkat. Még pontosabban: olyan történelemtanítási módszeren gondolkoztunk, amely egyszerre teszi átélhetővé az oktatás során elvontnak ható történelmi dimenziókat, segíti a nemzedékek közötti emlékáthagyományozást, nem utolsósorban páratlanul gazdag archívumot képez a társadalomtudósok eljövendő nemzedékei számára. Ez lett az Emlékpontok elnevezésű, uniós forrásból megvalósuló program, melyet hosszú előkészítés után 2009 decemberében indítottunk útjára.

Milyen szándékkal kezdtek neki e vállalkozásnak?

Szeretném, ha a programhoz csatlakozó közel száz középiskola, több száz tanár és néhány ezer diák aktivitása egy mozgalom kezdete lenne. A felnövekvő nemzedékeket ugyanis nem csak az választja el az idősebb generációktól, hogy nem ismerik őseik sorsát, a diktatúra történetét és lélektanát, de a fiatalok sokszor már a szülők, nagyszülők nyelvét sem értik. Hogyan erősödhetne így a nemzedékek közötti szolidaritás? Hogyan alakíthatnák ki és őrizhetnék meg így identitásukat a társadalom legifjabb nemzedékei? Súlyos kérdések ezek, és talán érzékeltetik, hogy az elképesztő tudományos hozadékon túl sokkal többről van szó. A múltunkról és a közös jövőnkről.

A Terror Háza Múzeumon kívül még milyen szakmai szervezetek álltak a vállalkozás mellé? Milyen szakemberek támogatták kezdettői fogva?

A közreműködök és támogatók névsora kifejezetten impozáns. A projekt vezető testületeiben ott vannak az egyetemek, az akadémia neves kutatói, történészei. Gerő Andrástól, M. Kiss Sándortól, Horváth Miklóstól Juhász Pálon át Granasztói Györgyig, Borhi Lászlóig vagy Stark Tamásig nagyon sokan működnek közre a program kivitelezésében. Fontos pedagógiai előkészítő munkát végzett Kna-usz Imre, Hosszú Gyula, de most is részt vesz a képzéseken és a módszertani kiadványok készítésében Babarczy Eszter. Az idős- és romaügyekben járatos Hegyesiné Orsós Éva finom észrevételei és útmutatásai nélkül a projekt nem lenne teljes. Az adatvédelmi vonatkozásokban pedig nem kisebb szaktekintély vállalta a projekt támogatását, mint a néhai ombudsman, Majtényi László.

Mi alapján választják ki a „kérdezőket˝?

A résztvevő iskolák diákjai a kérdezők. Tanáraik felkészítik őket az interjú készítés technikai és egyéb szakmai rejtelmeire, és persze magára a konkrét beszélgetésre, melyet a fiatalok a nagyszülőkkel vagy idős szomszédokkal készítenek.

Hol és mikor lesznek megtekinthetők ezek a video részletek? Mindenki szabadon hozzájuk férhet vagy le lesz szűkítve ez a jogkör egy korosztályra, egy célcsoportra?

Az adatvédelmi előírások szellemében elérhetővé tesszük portálunkon mindazokat a beszélgetéseket, melyekhez az interjúalanyok hozzájárulnak. Tapasztalatom szerint az emberek szívesen mesélnek, és ha már 1 mesélnek, nem szoktak titkolózni. Az interjútárnak lesz tehát egy mindenki számára elérhető része, de lesz egy kifejezetten a kutatók számára fenntartott területe. Maguk az iskolák mintaórákat tölthetnek majd le, amelyek adott történelmi periódusokat, eseményeket vagy tematikákat foglalnak össze reprezentatív igénnyel. Reméljük, hogy a feldolgozáshoz és az interjútár további gyarapításához is kapunk támogatást. Több mint három éve dolgozunk ezen a projekten. Ha elkészül, lesz mire büszkének lennünk.

Bartal Csaba

Vissza

Szakma | Közélet | Galéria | Fórum | Vendégkönyv | Levélírás | Fejlesztette: CENTER.HU Kft.